33. A Korunk és a szeku (3.) Amelyben eldöntik, hogy édesapámat „valamelyest rehabilitálják” (2.)

„Faszikám, te itt dolgozol?”

A szerkesztőség külső és belső munkatársai, gondolom, vegyes érzelmekkel fogadták édesapámat. Voltak, akik puhább vagy keményebb módszerekkel arra próbálták rávenni, hogy hallgasson el már végre. „Aczél” tolmácsolásában az egyik vezetőségi tag például így: „Ha van valami a lelkeden, mondd el nekünk, de ne indíts elhamarkodott és méltánytalan beszélgetéseket a nyilvánosság előtt. […] Röviden és velősen: fogd be a szádat!” („Aczél” jelentése, 1968. nov. 28., 433. old., a teljes szöveget lásd az előző bejegyzésben) „Kovács” meg például így: „Mivel az autóban ült a sofőr és _____ elvtársnő fia, én jelekkel intettem, hogy hallgasson, ne beszéljen ilyesmit. Ő nehezen értette meg, hogy miért kellene hallgatnia.” („Kovács” jelentése, 1968. nov. 2., 441. old., a teljes szöveget lásd lennebb)

Mások véleménye az volt, hogy a Korunk szerkesztőségében meg fog változni, minden esély meg van arra, hogy a jó útra térjen:

„_____ amikor meglátta Könczeit egy íróasztalnál /: „Faszikám,” te itt dolgozol?…/ aztán Könczei válaszára, hogy: „Közelről úgy néz ki… Nem tudom, távolról hogy néz ki”/… Végre becsületes emberek közé kellene kerülnöd. / ___ felé, ______, a szerkeszőségi tagoknak/: Ha vigyáztok rá, jó fiú lesz belőle… […]
Tudjátok meg, hogy nagyon használható ember, főleg az önök folyóiratánál, ahol egy egészséges szellemben fogják tudni nevelni, hogy megszabaduljon az üldözési mániájától és az egyoldalú nacionalista nézeteitől.” („Aczél” jelentése, 1968. okt. 29., 442. old., a teljes szöveget lásd lennebb)

Ezek a részletek „Aczél” hangulatjelentéséből származnak, amit abból az alkalomból írt, hogy a szekuval ismertesse, milyen közvélemény alakult ki édesapám alkalmazása körül. Ebből derül ki az is, hogy „A szerkesztőségen belül senki sem ellenzi az alkalmazását.” Ami azért szintén nagyon fontos.

„Kovács” és Mihály, a vitéz

Hogy lett édesapámból technikai szerkesztő? Nem valószínű, hogy miközben deklaráltan néprajzkutatóként szeretett volna dolgozni, titkon arra vágyott, hogy lapterjesztő legyen. Az sem, hogy a Korunkban eleve ezt a beosztást szánták neki. Magából a dossziéból is azt olvashatjuk ki, hogy pozitívan értékelték szakmai tevékenységét. (Hozzátehetjük: ekkor még. A szakmai diszkreditálás a későbbiekben politikai lejáratásának és társadalmi marginalizációjának egyik főeszközévé vált.) 1968-ban Balogh Edgár dícséri az írásait, és megerősíti: egy ilyen embernek a Korunknál a helye. Egy Korunk-látogató ugyanakkor egyenesen azt állítja, hogy annakidején ő volt a legtehetségesebb diák az egyetemen.

„BARTHA azt mondja ennek az embernek, hogy nagyon sikerülten (sic!) értékeli az írásait, és úgy gondolja, hogy a helye már rég a „KORUNK”-nál kellene, hogy legyen […]” (Kivonat a „BARTHA” O[peratív] T[echnikai] állomás anyagából 1968. szeptember. 26., 447. old. A kivonat teljes szövegét lásd lennebb.)

„______/a szerkesztőségi titkár felé/: Nem fogja elhinni, de így van – ő volt az egyetem legtehetségesebb diákja az én időmben […].” („Aczél” jelentése, 1968. okt. 29., 442. old., a teljes szöveget lásd lennebb)

Az én értelmezésemben a következő történhetett: a dolgok menete már kezdett a rendes kerékvágásba kerülni, amikor édesapám többedmagával a Korunk megbízásából egy nagyváradi kiszálláson vett részt. Visszatértükkor, szeptember 24-én, egyik utazótársa sietett a főszerkesztőhelyettes tudomására hozni, hogy Könczei meggondolatlanul beszél bizonyos történelmi eseményekről. A figyelmeztetés célba ért, Balogh Edgár két nap múlva, szeptember 26-án nagyon kemény hangú beszélgetést folytat édesapámmal, amely alapján arra lehet következtetni, hogy alkalmazása akár teljesen meg is hiúsulhatott volna.

„ [...] úgy gondolja, hogy a helye már rég a „KORUNK”-nál kellene, hogy legyen, de mivel ideges és a nemzeti kérdésekben veszélyezteti a magyar kisebbség nemzeti érdekeit, nem veheti fel. […]
Én benne volnék, hogy ____-vel együtt garanciát vállaljunk érted! Egyszer garanciát vállaltam érted. Én szeretném ezt, azzal a feltétellel, hogy tegyél egy ígéretet. Ha megígéred nekem és ____-nek, hogy soha, sehol és senkivel nem fogsz provokáló dolgokat beszélni, akkor mi szívesen befogadnánk ide a Korunkba.
Az úr – Tanár úr, tökéletesen igaza van, de azt szeretném mondani…
Mindezek után BARTHA és a személy beszélgetve kimennek, így csak szófoszlányok hallatszanak, amiből az derül ki, hogy az illető nem vállalja, hogy ígéreteket tegyen, nem fogadja el azt a feltételt, amivel fel tudnák venni a KORUNK-hoz.” (Kivonat a „BARTHA” O[peratív] T[echnikai] állomás anyagából 1968. szeptember. 26., 446. old. A kivonat teljes szövegét lásd lennebb.)

Édesapám útitársa és jövendőbeli kollégája nemcsak Balogh Edgárnak számolt be a kiszállásról, hanem a szekunak is. Amennyiben a feljegyzésben letakart név az övé, szóban még aznap („tehát BARTHA beszélgetőtársa KONCEI ADAM, akiről _______ 1968. IX. 24-én egy beszámolót tartott”), majd november 2-én „Kovács” néven írásban is, amikor jelentésében visszatért rá. (Lásd a szept. 26-i kivonatot.) Hogy a két, dossziéban közölt beszámoló forrása ugyanaz a személy, arra a szeptember 24-i lehallgatási jegyzőkönyv és a jelentés tartalmának egybehangzásából lehet következtetni.

Például egyszer KONCEI-vel utazott Nagyvárad-Kolozsvár útvonalán, és ő utazás közben csak a szóbanforgó útvonalhoz köthető történelmi eseményekről beszélt, a MIHAI VITEAZUL-tól induló mészárlásról, AVRAM IANCU gazságáról.” (Kivonat a „BARTHA” O[peratív] T[echnikai] állomás anyagából 1968. szeptember. 24., 447. old. A kivonat teljes szövegét lásd lennebb.)

A múlt hónapban, mikor Nagyváradról jöttünk autóval hazafelé, amikor elhaladtunk [Bánnfy]Hunyad mellett, Könczei Ádám azt mesélte, hogy ebben a helységben Mihai Viteazul elkövetett egy mészárlást. Az ő emberei erőszakkal akartak élelmiszert beszedni a helyiektől, és egyes nőket megerőszakoltak. A lakosság ellenállt, és egy csata következtében megölt néhány embert a Mihai katonái közül. A többiek, akik életben maradtak, visszaszaladtak Mihai-hoz, aki visszatért Hunyadra egy nagyobb csapattal, ahol bosszút állt, nagy zsákmányt ejtett és sok mindenkit megölt a lakosságból (akik magyarok voltak).” („Kovács” jelentése, 1968. nov. 2., 441. old., a teljes szöveget lásd lennebb)

„Kovács” igyekezete tovább terjedt egy egyszerű beszámolónál. Konkrét javaslatot tett arra nézve, hogy ha édesapámat alkalmazzák, csakis terjesztői munkakörben foglalkoztassák, mivel más pozícióban politikailag veszélyessé válhat. Nem is tudom, mire volna jobb gondolni: hogy ez a saját ötlete volt és egy síma kollegiális fúrásnak minősíthető, vagy hogy az értelmi szerző tulajdonképpen a szeku volt, és „Kovács” csak egy szócső volt a szerkesztőség felé. Mindenesetre, amikor október 9-én a Korunk a megyei párbizottság elé terjesztette az alkalmazási kérést, abban már az szerepel, hogy technikai szerkesztői állásba kívánják helyezni. Kinevezésének novemberben megérkezett jóváhagyásakor a főszerkesztőség „avató” beszélgetésre hívja édesapámat, amikoris többek között közlik vele, hogy bár új megbízatása nem felel meg felkészültségének, azért kell elvállalnia, mert az részleges rehabilitálásához vezethet.

„_____ gratulált Könczeinek, majd jelezte, hogy ez az alkalmazás az előző évekhez képest nagy ugrást jelent nevezett életében és egyben valamelyes rehabilitálást biztosít az intellektuális munka terén. Természetesen – mondta _____ ez az állás más feladatokkal is jár, pontosabban az előfizetések megszervezésével, olyan feladatokkal, amelyek eredményességében bíznak az előzetesen kifejtett munka alapján.
_____ még kifejtette, hogy bár ezek a feladatok nem felelnek meg teljes egészében Könczei felkészültségének és tanulmányainak, mégis teljesítenie kell azokat ahhoz, hogy teljesen rehabilitálják. Mindeközben meg lesz engedve az, hogy a szaktanulmányait publikálják, mind a Korunk hasábjain, mind más magyar nyelvű kiadványokban.” („Aczél” jelentése, 1968. nov. 28., 433. old., a teljes szöveget lásd az előző bejegyzésben)

Azonkívül azt is megtudhatta ebből a beszélgetésből, hogy ezentúl meg lesz neki engedve, hogy publikáljon. (Amiből arra következtethetünk, hogy azelőtt meg nem volt neki megengedve.) Amúgy kiváncsi volnék arra, hogy ez hogy is működött valójában. Vajon letelefonáltak a különböző lapokhoz, hogy mostmár publikálhatják XY-ont? Vagy ami kevésbé valószínű, körlevelet küldtek szét? Az „Igaz Szó” folyóirattól a Korunkba látogató kolléga mindenesetre tudhatta, hogy közölhetnek tőle, mert azt kérdezte édesapámtól, hogy „Mit fogsz írni nekünk? […] Várjuk a kéziratot…” („Aczél” jelentése, 1968. okt. 29., 442. old., a teljes szöveget lásd lennebb)

„ACZÉL” jelentése:

Inf[ormátor]: Aczel
Oprea Fl[orian] kapitány
A Panaitescu házban
1968. okt. 29.

Jelentés

442

Könczei Ádámnak a Korunkhoz való alkalmazása körül már valamelyes közhangulat kialakult. Íme az ezzel kapcsolatos megnyilatkozások:

_____ / Könczeihez egy a szerkesztőségbe tett látogatás alkalmával /:
Örvendek, hogy itt látlak. Mit fogsz írni nekünk? /azaz az ”Igaz Szó” folyóiratnak – A forrás megjegyzése./ Várjuk a kéziratot…
_____ /a _______ – tól, Kolozsvár /: Hallottam, hogy alkalmazni fogjátok Könczeit. Tudjátok meg, hogy nagyon használható ember, főleg az önök folyóiratánál, ahol egy egészséges szellemben fogják tudni nevelni, hogy megszabaduljon az üldözési mániájától és az egyoldalú nacionalista nézeteitől. _____ amikor meglátta Könczeit egy íróasztlanál /: ”Faszikám,” te itt dolgozol?…/ aztán a Könczei válaszára: ”Közelről úgy néz ki… Nem tudom, távolról hogy néz ki”/… Végre becsületes emberek közé kellene kerülnöd. / ___ felé, ______, a szerkeszőségi tagoknak/: Ha vigyáztok rá, jó fiú lesz belőle… _____ azután áttért a látogatás céljára: azt szeretné, ha november 17-én, 16-i indulással, és is jelen lenne a Székelykeresztúri líceum évfordulóján, és ha a szerkesztőség autójával utazhatna, mivel a CFR-el utazni nagyon bonyolult egy művészeti anyaggal /az iskolakiállítás számára/.
______/a szerkesztőségi titkár felé/: Nem fogja elhinni, de így van – ő volt az egyetem legtehetségesebb diákja az én időmben _____ ma _________ a _________ – től.
Úgyszintén egyetértenek Könczei alkalmazásával: ___________________________ /akinek a nyikatkozata majdnem azonos volt a _____ -vel, a ”Korunk” külső munkatársai közül. A szerkesztőségen belül senki sem ellenzi az alkalmazását. –
Kolozsvár, 1968. október 29.
Aczél

A büró megjegyzése: Könczei Adam a nyomozott személyek adatbázisában szerepel, mint akinek nagyon súlyos nacionalista megnyilvánulásai vannak.
Feladatok: Miért kerülgeti az ő pozícióját a szerkesztőségen belül. Megtudni a _____ hatását rá, és hogy be akarja-e vonni nacionalista akciókba.
Feladatok: Jelentés a mappába.
- Kovacs informátor felhasználása –
Oprea kapitány

Inf. Aczel
Cpt. Oprea Fl
Casa: Panaitescu
29. oct. 1968

Notă informativă
442
În jurul angajării lui Könczei Ádám la revista ”Korunk” s-a format deja o opinie publică oarecare. Iată declarațiile făcute în legătură cu aceasta:
_____ /cu ocazia vizitei făcute la revista, catre Könczei/:
Ma bucura faptul ca te vad aici. Ce vei scrie pentru noi? /adica pentru revista ”Igaz Szó” – Nota S./ Asteptam manuscrisul…
_____ /de la _______, Cluj/: Am auzit ca veti angaja pe Könczei. Sa stiti ca este un om folosibil, mai ales la revista dvs. unde il puteti educa intr-un spirit sanatos, debarasindu-l de mania sa de prigonire, de vederile sale nationaliste unilaterale.
_____ vazindu-l pe Könczei la o masa de scris /: Tu lucrezi aici, mai ”fasi”?…/ apoi la raspunsul lui Könczei: ”De aproape asa se vede… Nu stiu cum se vede de departe”/… Ar trebui, insfirsit sa te ajungi intre oameni cumsecade. / Catre ___, ______, membrii ai redactiei/: Daca veti avea grija de el, va deveni un baiat cuminte… _____ apoi a trecut la scopul vizitei: el doreste ca in ziua de 17 noiembrie – cu plecarea in ziua de 16 – sa fie si el prezent la aniversarea liceului din Cristuriu Secuiesc, si sa plece si el cu autoturismul redactiei, fiindca drumul prin CFR este foarte complicat cu un material artistic /pentru expozitia liceului/.
______/catre secretarul de redactie al revistei/: Nu veti crede, dar asa este – el a fost cel mai talentat student al facultatii din anii mei _____ azi este _________ de la _________
La fel sint de acord cu angajarea lui Könczei: ___________________________ /declaratia caruia a fost aproape identice cu cea a lui _____, printre colaboratorii externi ai revistei ”Korunk”. Diin cadrul redactiei nu este nimeni impotriva angajarii. –
Cluj, la 29 octombrie 1968.
Aczél
N.B. Könczei Adam este luat in baza de lucru fiind semnalat cu grave manifestari nationaliste.
Sarcini: De ce ocoliti poziția lui în cadrul redacției. Inluența lui _____ asupra acestuia, dacă îl antrenează în acțiuni naționaliste.
Măsuri: Nota la dosar.
- Folosirea inf. Kovacs –
Cpt. Oprea

A lehallgatási jegyzőkönyv teljes szövege:

ÁLLAMBIZTONSÁGI TANÁCS SZIGORÚAN TITKOS
KOLOZS MEGYE BIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGE _______ sz. példány
446

K I V O N A T
—————
————–

a „BARTHA” O[peratív] T[echnikai] állomás anyagából amit 1968. 09. 24.-án vettek fel

. . . . . . . . . . .
Miután az ember elmegy, “BARTHA” visszatér a nagy irodába és ____-vel együtt egy új terjesztő és _____ alkalmazásáról tárgyal, majd ______ jelenlétében újra felhozza a lap középiskolai terjesztésének és annak a gyűlésnek a kérdését, amelyiken jelen lesz ____, KONCZEI ADAM és más tanárok.
____ közbeszól és azt állítja KONCEI-vel kapcsolatban, hogy nem kedveli őt, fél tőle, mert rendkívül ideges az őt ért igazságtalan meghurcoltatások miatt és meggondolatlanul beszél. Például egyszer KONCEI-vel utazott Nagyvárad-Kolozsvár útvonalán, és ő utazás közben csak a szóbanforgó útvonalhoz köthető történelmi eseményekről beszélt, a MIHAI VITEAZUL-tól induló mészárlásról, AVRAM IANCU gazságáról. Ezért vigyázni kell ezzel a KONCEI-vel, csakis olyan problémákkal lehet megbízni, amelyek a terjesztéssel kapcsolatosak, mert képes arra, hogy beszélgetéseket kezdeményezzen, és “ki tudja, miről beszéljen”.

. . . . . . . . . . . . . .
- ooo -

CONSILIUL SECURITATII STATULUI STRICT-SECRET
INSPECTORATUL DE SECURITATE AL Exempl. nr. ____
JUDEŢULUI CLUJ 446

E X T R A S
—————
————–
din materialul T.O. de la postul
„BARTHA” înregistrat în 24.09. 1968.
. . . . . . . . . . .
După ce omul pleacă “BARTHA” reintră în biroul cel mare şi împreună cu ___ discută despre angajarea unui nou difuzor şi a lui ________ apoi în prezenţa lui ______, ridică din nou problema difuzării revistei în şcolile medii şi a şedinţei la care vor fi prezenţi ____ KONCZEI ADAM şi alţi profesori.
______ intervine şi despre KONCEI afirmă, că nu-i place, se teme de el, pentru că e extreme de nervos din cauza hărţuielilor nedrepte prin care a trecut şi vorbeşte fără să se gîndească. De ex. el odată a călătorit cu KONCEI pe ruta Oradea-Cluj, şi acesta ţi timpul călătoriei a vorbit numai depre fapte istorice petrecute tot pe această rută, despre măcelul pornit de MIHAI VITEAZUL, ticăloşenia lui AVRAM IANCU. Deci trebuie avut grijă ce acest KONCEI, el poate fi însărcinat numai cu probleme privind difuzarea, pentru că este în stare să ia cuvîntul şi “să vorbească despre cine ştie ce”.
. . . . . . . . . . . . . .
- ooo -

„KOVÁCS” jelentése:

Inf[ormátor]: Kovacs
Oprea Fl[orian] kapitány
A Panaitescu házban
1968. nov. 2.

Jelentés
441

A múlt hónapban, mikor Nagyváradról jöttünk autóval hazafelé, amikor elhaladtunk [Bánnfy]Hunyad mellett, Könczei Ádám azt mesélte, hogy ebben a helységben Mihai Viteazul elkövetett egy mészárlást. Az ő emberei erőszakkal akartak élelmiszert beszedni a helyiektől, és egyes nőket megerőszakoltak. A lakosság ellenállt, és egy csata következtében megölt néhány embert a Mihai katonái közül. A többeik akik életben maradtak, visszaszaladtak Mihai-hoz, aki visszatért Hunyadra egy nagyobb csapattal, ahol bosszút állt, nagy zsákmányt ejtett és sok mindenkit megölt a lakosságból (akik magyarok voltak). Mivel az autóban ült a sofőr és _____ elvtársnő fia, én jelekkel intettem, hogy hallgasson, ne beszéljen ilyesmit. Ő nehezen értette meg, hogy miért kellene hallgatnia.
Nem tudom, hogy ez a tény megfelel-e a történelmi valóságnak, vagy sem, mindenesetre, amikor megtudtam, hogy Könczei nálunk lesz alkalmazva, a szerkesztőségben felhívtam a figyelmét _____-nek, hogy beszélni kellene Könczei-vel, hogy ne beszéljen ilyesmikről, és általában a jövőben vigyázzon arra, hogy mit beszél és mikor, mivel egy folyóirat képviselője lesz. Ugyanakkor szeretném felhívni a Szekuritáté megfelelő fórumait arra, hogy emiatt nem szükséges Könczei alkalmazását leállítani. Ez az ember majdnem szenved az éhségtől, nemegyszer megkínozták, kidobták a munkahelyéről, őt is és a feleségét is, aki ártatlan, és azt gondolom, hogy itt az ideje, hogy ő is alkalmazásba kerüljön, hogy neki is biztosítva legyen az exisztenciája, jelen helyzetben, mint a folyóirat terjesztője, egy olyan munkakörben, ami nem politikai jellegű, hanem kereskedelmi.

Kovács

Kolozsvár, 1968. nov. 2

A büró megjegyzése: Könczei Adam a nyomozott személyek adatbázisában szerepel.
Feladatok: A K. A.-al való beszélgetései során igyekezzen lecsillapítani, fokozatosan bebizonyítani neki, hogy bizonyos állításai alaptalanok. Óvatosan azonban, hogy nehogy eltávolítsa magától.
Intézkedések: Jelentés a mappába –
Oprea kapitány

Informator: Kovacs
Cpt. Oprea Floreian
Casa: Panaitescu
2 nov. 1968.
Notă informativă
441

Luna trecută, cînd am venit inapoi de la Oradea cu mașina, trecind pe la Huedin, Könczei Ádám ne-a povestit, că în această localitate Mihai Viteazul a făcut un măcel. Oamenii lui au incercat să colecteze cu forță alimente de la oameni, și au făcut și acte de viol contra unor femei. Populația din orășel insă a rezistat și după o bătaie a omorît pe ciți-va dintre ostașii lui Mihai. Ceilalți, rămași in viață au fugit inapoi la Mihai, care venind inapoi cu o Ceată mai mare la Huedin unde s-au răsbunat, luind pradă mare și omorind mulți dintre locuitori (care erau maghiari). Dat fiind că era în mașină șoferul și fiul tovarășei ____ eu am atras cu semne atenția lui, să tacă, să nu vorbească astfel de lucruri. El a ințeles cu greu că de ce să tacă.
Nu știu, dacă acest fapt corespunde realității istorice sau nu, insă in redacție am atras atenția lui ______, cind am aflat, că Könczei va fi angajat la noi, că trebuie vorbit cu Könczei, să-i atragem atenția, să nu vorbească asemenea lucruri, și in general să aibă grije in viitor, că ce vorbește și unde, căci va fi reprezentantul unei reviste. Totodată țin să atrag atenția forurilor respective ale Securității, că pentru acest fapt nu este cazul, ca Könczei să fie oprit in angajarea lui. Acest om aproape că sufără de foame, a fost maltratat nu odată, afost aruncat de la servici și el și soția sa, care este nevinovată și cred ca ar fi cazul să fie angajat și el, să aibă asigurată și el existența, in caz actual ca un acvizitor al revistei, o muncă, care nu este politica, ci comercială.

Kovács

Cluj, la 2 nov. 1968

N.B. Könczei Adam este în baza de lucru.
Sarcini: În discuțiile pe care le va purta cu K. A. să încerce să-l tempereze, să-i dovedească argumentat netemeinicia unor susțineri pe care le face. Va avea însă grijă pentru a nu-l îndepărta.
Măsuri: Nota la mapă –
Cpt. Oprea

A lehallgatási jegyzőkönyv teljes szövege:

ÁLLAMBIZTONSÁGI TANÁCS SZIGORÚAN TITKOS
KOLOZS MEGYE BIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGE _______ sz. példány
- I Szekció – - Municípium
447

K I V O N A T
—————
————–

a „BARTHA” O[peratív] T[echnikai] állomás anyagából 1968. 09. 26.-ról

______________
. . . . . . . . . . .
14,45-kor BARTHA visszatér a kicsi irodába, ahol egy úr várja.
BARTHA azt mondja ennek az embernek, hogy nagyon sikerülten (sic!) értékeli az írásait, és úgy gondolja, hogy a helye már rég a „KORUNK”-nál kellene, hogy legyen, de mivel ideges és a nemzeti kérdésekben veszélyezteti a magyar kisebbség nemzeti érdekeit, nem veheti fel.
BARTHA rámutat arra, hogy nemrég a tudomására hozták, hogy az úr, amikor egyszer az autóval utazott, egy olyan idegen előtt, aki ideológiai szmpontból idegennek tekinthető, olyan problémákról kezdett el beszélni, amelyeket nacionalistának lehet tekinteni, mert a románokra és MIHAI VITEAZUL-ra vonatkoztak. (tehát BARTHA beszélgetőtársa KONCEI ADAM, akiről _______ 1968. IX. 24-én egy beszámolót tartott) BARTHA kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy az az idegen, amelyik hallotta, mint mondott az úr, biztosan jelentette a problémákat, amelyek azonnal belekerültek a dossziéjába.
Számonkéri tőle, hogy nem fegyelmezett és nem gondolkozik, így könnyedén kellemetlenségeket okozhat. Ha így viselkedik, újra a Szekuritátéra kerülhet, ahol ismerik a gyenge pontjait, és így arra fogják használni, amire akarják.
BARTHA felhívja a személt figyelmét arra, hogy vigyázzon, hogy kivel és miről beszél. Itt lenne az ideje annak, hogy az úr megígérje, hogy ezentúl olyan magatartása lesz, amelyik nem veszélyezteti a magyar kisebbséget, hogy ezentúl fegyelmezett lesz és nem okoz konfliktusokat.

Ennek a témának a kapcsán még a következő beszélgetés folytatódik:
../..

- 2. -

B. – Neked érdeked, hogy konfliktusokat okozzál?
Az úr: – Nem. De az az illető besúgó?
B. – Nem, nem. A környezetedben több százezer olyan ember van, aki nem besúgó, de ugyanakkor informálják a pártot, vagy más személyeket arról, hogy „kérem, ez egy veszélyes alak”.

Az úr – De nem ismeri a történelmet, úgyhogy lehet, hogy nem is értette, mi a probléma.
B. – Az lehetséges.
Az úr – Én csak utalásokat tettem. Miközben Nagyvárad fele mentünk (megszakítja)
B. – De az az érdeked, hogy mindig feszült hangulatot teremtsél?
Az úr – Végül az az ügy nem is vált a beszélgetés tárgyává. Csak futtában említődött meg. Egy kényesebb beszédtéma merült fel a KISANTANTRÓL.
B. – De az jó, hogy mind ilyen problémákról beszéljenek? Kérdezlek: te nem érzed, hogy ez veszélyes? Az a te dolgod, hogy mit csinálsz a családoddal! De mit kezdesz azzal az intézménnyel, amelyiket veszélybe sodrod? Nem biztos, hogy a „MUVELODES” fel fog venni, mert ki fogják kérni a véleményt, és azt fogják mondani „Vigyázat, ez az ember gyanús, mert könnyen befolyásolható, és provokálható. Egy olyan ember vagy, aki bajt okoz”. Nem vagy képes arra, hogy megváltozzál? Te nem tudod, hogy a kisebbségi harchoz fegyelemre van szükség? A kollégák is és a tanárok is óvakodnak tőled, hogy ne okozz nekik kellemetlenségeket. Meg kell értened, hogy akárhová mész, az emberek úgy félnek tőled, mint a tűztől! Nem változhatna meg ez a helyzet? Én benne volnék, hogy ____-vel együtt garanciát vállaljunk érted! Egyszer garanciát vállaltam érted. Én szeretném ezt, azzal a feltétellel, hogy tegyél egy ígéretet. Ha megígéred nekem és ____-nek, hogy soha, sehol és senkivel nem fogsz provokáló dolgokat beszélni, akkor mi szívesen befogadnánk ide a Korunkba.
Az úr – Tanár úr, tökéletesen igaza van, de azt szeretném mondani…
Mindezek után BARTHA és a személy beszélgetve kimennek, így csak szófoszlányok hallatszanak, amiből az derül ki, hogy az illető nem vállalja, hogy ígéreteket tegyen, nem fogadja el azt a feltételt, amivel fel tudnák venni a KORUNK-hoz. Még hallatszik néhány szófoszlány _____-el kapcsolatban, akivel az illető levelezik, majd 15,00-kor mindketten elmennek, mivel valaki, aki be akarja zárni az irodákat, kidobja őket.

- ooo -

CONSILIUL SECURITATII STATULUI STRICT-SECRET
INSPECTORATUL DE SECURITATE AL Exempl. nr. ____
JUDEŢULUI CLUJ 447
- Secţia I- Municipiu –

E X T R A S
—————
————–
din materialul T.O. de la postul
„BARTHA” din 26.09. 1968
______________
. . . . . . . . . . .
La orele 14,45 BARTHA intră în biroul cel mic unde este aşteptat de un domn.
BARTHA îi spune acestui domn, că îi apreciază scrierile foarte reuşit şi consideră că locul lui de mult ar trebui să fie la „KORUNK”, dar pentru că este un om nervos şi în probleme naţionale periclitează interesele naţionale ale minorităţii maghiare, nu poate să fie angajat.
BARTHA arată că nu de mult i s-a adus la cunoştinţă că domnul, călătorind odată cu maşina, în prezenţa unui străin care din punct de vedere ideologic poate fi considerat străin, a început să vorbească despre unele probleme care pot fi considerate naţionaliste, pentru că se referea la români şi MIHAI VITEAZUL. (deci interlocutorul lui BARTHA este KONCEI ADAM despre care _______ ziua de 24. IX. 1968 a făcut o relatare). BARTHA îşi manifesta convingerea, că acel străin care a auzit cele spuse de domnul, cu siguranţă a reportat problemele, care au fost trecute imediat în dosarul dînsului.
Îi reproşează faptul că nu e disciplinat şi nu se gîndeşte deci poate cauza neplăceri cu uşurinţă. Dacă se comportă aşa, poate ajunge din nou la Securitate, unde îi sunt cunoscute punctele vulnerabile şi astfel îl vor folosi la ce vor.
BARTHA îi atrage atenţia individului asupra faptului, să aibă grijă cu cine şi ce anume discută. Ar fi cazul ca domnul să promită, că de acum înainte va avea o atitudine care să nu pericliteze minoritatea maghiară, că de acum înainte va fi disciplinat şi nu va cauza conflicte.
Pe marginea acestui subiect mai are loc următoarea discuţie:
../..

- 2. -

B. – Ai tu interesul ca să cauzezi conflicte?
Dl. – Nu. Dar individul acela este turnător?
B. – Nu, nu. In jurul tău sînt sute de mii de oameni care nu-s turnători, dar cu toate acestea ei informează partidul sau alte persoane despre faptul că „mă rog acesta este un individ periculos”.
Dl. – Dar nu cunoaşte istoria, astfel e posibil, că nici nu a înţeles problemele.
B. – E posibil.
Dl. – Eu doar am făcut aluzii. Aşa cum mergeam la Oradea (într.)
B. – Dar e în interesul tău, ca întotdeauna să creezi o atmosferă încordată?
Dl. – Apoi treaba aceea nu a constituit un subiect de discuţie. Era amintită doar în treacăt. Un subiect mai gingaş de discuţie s-a ridicat în legătură cu ANTANTA MICĂ.
B. – Dar e bine, ca să se tot discute despre asemenea probleme? Te întreb: nu simţi că aşa ceva e periculos? Treaba ta ce faci cu familia ta! Dar ce faci tu cu acea instituţie pe care o pui în pericol? Nu este sigur că „MUVELODES” te va angaja, pentru că se va cere părerea şi se va spune „Atenţie, omul acesta este suspect, pentru că e uşor influenţabil, şi provocabil. Est un om care face pagube”. Nu eşti în stare să te schimbi? Tu nu şti, că lupta minoritară cere o disciplină? Atît colegii, cît şi profesorii se feresc de tine, ca să nu le cauzezi neplăceri. Trebuie să înţelegi, că ori unde mergi oamenii se tem de tine aşa cum se tem de foc! Nu s-ar putea schimba această situaţie? Eu aş fi de acord ca împreună cu ______ să garantăm pentru tine! Odată am garantat pentru tine. Eu aş dori şi aş pune condiţia, ca să faci o promisiune. Dacă ne promiţi mie şi lui _______, cp niciodată, nicăieri şi cu nimeni nu vei discuta probleme provocative, atunci noi cu plăcere te-am primi aici la Korunk.
Dl. – Aveţi perfectă dreptate domnule profesor, dar vă spun…
După toate acestea BARTHA şi individul ies discutînd, din cele spuse de ei se aud doar frînduti de cuvinte, din care rezultă că individul nu se angajează să facă promisiuni, nu acceptă condiţia cu care ar putea fi angajat la KORUNK. Şi se mai aud drînturi de cuvinte referitoare la __________ cu care individul corespondează apoi la orele 15,00 cei doi pleacă, fiind daţi afară de cineva care vrea să încidă (sic!) birourile.
- ooo -

Válasz