34. A Korunk és a szeku (4.) Mihai Viteazul, Kinizsi Pál és a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa (3.)
Amelyben megjelenik egy újabb történelmi hős, és a nagyváradi szeku is színrelép
Hogy édesapám korunkos pályája annyira göröngyösen indult, annak első látszatra Mihai Viteazul volt az oka, pontosabban az, hogy „Kovács” fedőnevű kollegája és utastársa sietett Balogh Edgár főszerkesztőhelyettesnek a tudomására hozni, hogy ez a Könczei autózás közben kultikus történelmi hősök által elkövetett atrocitásokról mesél, ezért veszélyesnek számít. Ha még több dokumentumot elolvasunk azonban, a történet tovább bonyolódik. Mihai Viteazul mellett egyszercsak felbukkan még egy történelmi hős „Kinizsi Pál” fedőnevű nagyváradi ügynök személyében, aki jelentésében a nagyváradi kiszállás egyéb részleteit tárja fel Maklari Iuliu alezredesnek.
„Kinizsi Pál” történelmi jelentősége a mi esetünkben elhomályosítja a Mihai Viteazul-ét, mivel egy mélyebb értelmezés szerint ezutóbbinak a korunkos történetben csak annyi szerep jutott, hogy elfedjék vele azt a témát, amitől a szeku valóban tartott. Édesapám a lehallgatási jegyzőkönyv szerint maga is értetenkedett azért, hogy Balogh Edgár mekkora jelentőséget tulajdonít annak, hogy ő Mihai Viteazul-t sinfolta.
„Én csak utalásokat tettem. Miközben Nagyvárad fele mentünk […] Végül az az ügy nem is vált a beszélgetés tárgyává. Csak futtában említődött meg. Egy kényesebb beszédtéma merült fel a KISANTANTRÓL.” (Részlet a „BARTHA” O[peratív] T[echnikai] állomás anyagából. 1968. 09. 26. A teljes szöveget lásd a 33-as bejegyzésben.)
Romániában a két millió magyarnak nincs egyetlen egy olyan saját nemzeti szervezete sem, amelyik a magyar lakosság érdekeit képviselné…
Hogy miért is ítélte veszélyesnek a szeku a nagyváradi kiszállást? Édesapám egy szerkesztői találkozó megszervezését kapta feladatául: „azért jött Nagyváradra, hogy egy találkozót szervezzen a kolozsvári Korunk szerkesztősége és ennek nagyváradi magyar nyelvű olvasói között.” „Kinizsi Pál” jelentéséből az derül ki, hogy a beszélgetések egy akkoriban igazán forró kérdés körül forogtak, pontosabban egy olyan szervezet létrehozásának a szükségessége körül, amelyik a romániai magyar lakosság érdekeit lett volna hivatott képviselni. 1968 szeptember 26-át írtak aznap, alig több, mint egy hónappal arra rá, hogy Ceaușescu nyilvánosan elítélte Csehszlovákia lerohanását. Érthető, hogy sokak számára úgy értelmeződött: itt a történelmi pillanat egy valódi érdekvédelmi szervezetet létrehozására.
KONCZEI később elmondta, hogy Kolozsváron a magyar értelmiségiek, különösen azok, akik ezek élén állnak, mint ___________ és mások, a párt és államvezetés tudomására hozták, hogy a romániai magyar lakosságnak vannak meg nem oldott problémái és bizonyos óhajai. Különösképpen merült fel az a probléma, hogy Romániában a két millió magyarnak nincs egyetlen egy olyan saját nemzeti szervezete, vagy szerve sem, amelyik a magyar lakosság érdekeit képviselné. Amikor erre a kérdésre került a sor, KONCZEI elmondta, hogy úgy tudja, __________-nak/nek van egy személyes memóriuma, amely a romániai magyar nemzetiség problémáit és óhajait tárgyalja és fejti ki.
________ erre elmondta, hogy valóban szükség volna egy olyan szervezetre, amelyik a romániai magyar lakosság érdekeit képviseli.
(Részlet “Kinizsi Pál” 1968 október 16-i jelentéséből, 439. old. A teljes szöveget lásd lennebb.)
Hihető volt-e, hogy tényleg fel lehet építeni egy képviseleti szervezetet, ezúttal nem mondvacsináltan, felső utasításokra, hanem „alulról”? Voltak-e akik komolyan gondolták, hogy ez egy lehetséges és megvalósítható projekt? Úgy tűnik, ha nem más, de legalább a szeku elhitte és komolyan gondolta. Meg is tett minden tőle telhetőt, hogy véghezvitelét megakadályozza, és az ezirányú kísérleteket csírájában megfojtsa. Miután édesapám beszélgetőtársaival „összehajolt” majd elbúcsúzott tőlük, hogy egy további ismerősét is meglátogassa, a „Kinizsi Pál” társaságában maradt házigazda bevallotta: őt még augusztus folyamán behívatták a nagyváradi szekura, hogy figyelmeztessék arra, „hogy abban az esetben, ha valaki megkeresné, tartózkodjon bármiféle tettek elkövetésétől.____________ ebből azt a következtetést vonta le, hogy az, hogy behívták a szekuritátéra, annak a kolozsvári értelmiségiektől származó ötletnek köszönhető, hogy létre kell hozni egy magyar nemzeti szervezetet, amit a szekuritáté meg akart hiúsítani.”
(Részlet “Kinizsi Pál” 1968 október 16-i jelentéséből, 440. old. A teljes szöveget lásd lennebb.)
Édesapámat a nagyváradi szeku amolyan követnek képzelhette, akinek a tulajdonképpeni megbízatása nem is a Korunk-találkozó megszervezése volt, hanem annak a kolozsvári értelmiségi kezdeményezésének a népszerűsítése, ami egy új szervezet megalapítását célozta. Erre utalnak azok a körültekintő intézkedések, amelyeket Maklari Iuliu alezredes, Mihuța Nicolae százados és Bîrsan Pascu őrnagy hoztak a „Kinizs Pál” jelentésének végére biggyesztett feljegyzéseik, valamint a kolozsvári szekuhoz intézett levél szerint, amely kíséretében „Kinizsi Pál” jelentését oda is átküldték:
1. Minden olyan személyt be kellett azonosítani, akiket édesapám a kiszállás során meglátogatott.
„Ki volt adva, hogy állapítsák meg, kiknél volt KONCZEI, mint amilyen például _______, és azt, hogy beszélt-e nekik a magyar lakosság számára létrehozandó szervezetről, de úgy, hogy csak arra kérdezzenek rá, hogy beszélt-e nekik KONCZEI ________ jelenlegi tevékenységéről, anélkül, hogy népszerűstenék a KONCZEI és ________ által felhozott gondolatokat.
________ -t dolgozzák fel informatív szempontból, hogy megismerjék az álláspontját. Be kell azonosítani a többi személyt is, akiket KONCZEI ebből az alkalomból meglátogatott.
2. A „legveszélyesebbnek” ítélt személyt állandó megfigyelés alá kellett helyezni.
______-t állandó megfigyelés alatt kell tartani.
3. „Kinizsi” jelentését ezenkívül el kell juttatni a Kolozs Megyei Szekuritáté Felügyelőségére is, valamint az Állambiztonsági Tanácshoz (Consiliul Securității Statului: Direcția I.-a) Bukarestbe, ami az újonnan létrehozott struktúra szerint a szekuritáté legfelsőbb vezető szerve volt, élén miniszteri rangú főnökkel.
Két humbug: Mihai Viteazul és a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa
Amikor Balogh Edgár 1968 szeptember 26-án szőnyegre hívta a Nagyváradról hazatérő édesapámat, még azért fedte, mert állítólag meggondolatlanul beszélt Mihai Viteazul-ról. Ezt üzenhették neki „Kovács” szájával, úgy, hogy a történelmi hős személyében jó érzékkel tematizáltak egy áltabut egy valódi tabu helyett, ami a magyar kisebbségi szervezet megalakításának az ötletét jelentette. Ezzel a húzással (majd, mint később látni fogjuk, egyéb módszerekkel is) éppen attól az embertől igyekeztek eltávolítani édesapámat, akiről a szeku azt feltételezte, hogy az fel akarja használni „nacionalista” eszméinek terjesztésére, sőt, ki tudja, még azt is, hogy egy hiteles kisebbségi érdekvédelmi szervezet létrehozásán munkálkodik, és ennek érdekében küldözgeti édesapámat „vidékre”.
Feladatok: [“Aczél”] miért kerülgeti az ő [Könczei] pozícióját a szerkesztőségen belül? Megtudni, hogy [Balogh Edgárnak] milyen hatása van rá, és hogy be akarja-e vonni nacionalista akciókba. [...] Felhasználni Kovacs informátort.
(Oprea százados feljegyzése „Aczél” 1968. október 29-i jelentésén. 442. old. A teljes szöveget lásd a 33-as blogbejegyzésben.)
Hogy volt-e ennek a feltételezésnek valamilyen valós tartalma, vagy a szeku túlértékelte Balogh Edgár és más erdélyi értelmiségiek társadalomépítési szándékát és képességét, azt nem tudom. Egy 1968 őszén végbement fordulat mindenesetre hosszabb távon más irányba terelte a történéseket: 1968. október 24-25-én a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága fogta magát és létrehozta a Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nemzetiségű Dolgozói Tanácsát, valamint Románia Szocialista Köztársaság Német Nemzetiségű Dolgozói Tanácsát. Balogh Edgár, aki részt vett és felszólalt a Tanács november 15-i alakuló ülésén, a 22-i szőnyegre híváskor a Korunknál már arra inti édesapámat, hogy ha igazságtalanságokat észlel, azokat ne a barátaival és a Korunk olvasóival vitassa meg, hanem jelentse a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának.
Közbelép [Balogh Edgár], aki arra mutat rá, hogy CÖNCEI kell, hogy tudja, hogy az igazságtalanságok észrevételezésének létezik egy hivatalos módja, éspedig az, hogy azokat a pártnak kell jelenteni. Ő kell, hogy tudja, hogy az agitációnak nincs semmi haszna és az ilyesmi pontosan a „Korunk” kárára válna. CÖNCEI-nek nem szabad beleártania magát olyan problémákba, amelyek nem tartoznak rá és a tevékenységi területéhez.
Hogyha valamilyen mondanivalója van az igazságtalanságokkal kapcsolatban, menjen a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsához és jelentse az általa észrevett problémáit, anélkül, hogy azelőtt azt a barátokkal és az olvasókkal megvitatná.
(Részlet a „BARTHA” O[peratív] T[echnikai] állomás anyagából. 1968. 11. 26. A teljes szöveget lásd a 32-es bejegyzésben.)
A hierarchikus rend újból győzedelmeskedett. Balogh Edgár – akit a jó isten tudja, hogy miért jelöltek be a Tanács tagjai közé, miközben „nacionalistának” tartottak, hacsak épp azért nem, mert egy párhuzamos szervezet potenciális kezdeményezői közé sorolták, és így akarták kifogni a szelet a vitorlájából -, miután a körön belül tudta magát, beállt a játszmába.
Az, akiről pedig fel se merült, hogy egy ilyen szervezetbe bekerülhessen, csak a fogát szívhatta. Aczél hangulatjelentése szerint édesapám október 29-én azért háborgott, mert Takács Lajos, akit a párt megbízott, hogy megszervezze a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát, „a megbeszélések alatt nem tett említést a romániai magyar kultúra felemelésének azokról a tágkörű lehetőségeiről, amelyeket ez a tervezet lehetővé tesz, hanem, mint egy ócska gramafonlemez, a középpontba a kötelező román nyelvoktatást helyezi. Ezáltal teljesen elveszíti a maradék tekintélyét is a romániai magyarok és az európaiak előtt…” (Részlet „Aczél” jelentésének kivonatából. 1968. október 29., 437. old. Lásd lennebb.)
Ebben a környezetben egyetlen egy valaki lehetett megelégedve a helyzetével, és az „Kinizsi Pál” volt. „Mégcsak azt se kérik tőlem, hogy én legyek a Paul Chinezu” – gondolhatta magában.
(Egy-két link a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsáról:
Romániai Magyar Irodalmi Lexikon http://mek.niif.hu/03600/03628/html/m.htm
Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája http://vincze.adatbank.transindex.ro/
Egy-két tipp további vonatkozó olvasmányokról:
Novák Csaba Zoltán: Aranykorszak? A Ceauşescu-rendszer magyarságpolitikája I. (1965-1974). – Csíkszereda: MTA Kisebbségkutató Intézet, Pro-Print Kvk, 2011
Olti Ágoston, Gidó Attila (szerk.): Minoritatea maghiara in perioada comunista. – Cluj-Napoca: Editura Institutului pentru Studierea Problemelor Minoritatilor nationale – Kriterion, 2009
Egyéb:
A fénymásolt dokumentumokban kihúzott nevek a CNSAS irattárában elhelyezett eredeti dossziékban megjelennek. A könyvtározások alkalmával ezeket ki tudom írogatni, és a lehetőségeim szerint a jövőben fel fogom tüntetni.)
MELLÉKLETEK:
A nagyváradi szeku átirata a kolozsvári szekunak magyar nyersfordításban:
438
ÁLLAMBIZTONSÁGI TANÁCS SZIGORÚAN TITKOS
BIHAR MEGYE S.C. [?] 145. sz.
ÁLLAMBIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGE 1. sz. példány
I. Sz. /II/ 10.016, 1968. XI. 22.
BEÉRKEZETT
200615 sz.
Év 1968 hónap XI nap 25
5 hivatal
KOLOZS MEGYE
ÁLLAMBIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGÉNEK
FIGYELMÉBE
Mellékelten küldjük KONCZEI ADAM _______ és más kolozsváriakat érintő ügynöki jelentést, az önök által megfelelőnek tartott lépések megtételének érdekében. Ugyanakkor tudomásukra hozzuk, hogy egy példányt eljuttattunk az Állambiztonsági Tanács I. Igazgatóságához (C.S.S: Direcția I.-a) București számára.
3 Ügyosztály HELYETTES FŐFELÜGYELŐ
BIRSAN PASCU AZ ÜGYOSZTÁLY VEZETŐHELYETTESE
0[?] őrnagy MIHUTA NICOLAE,
Oprea hadnagy százados
Koncept: Bogdan I. őrnagy
Gépelte: Bara A. 2. pl.
A nagyváradi szeku átirata a kolozsvári szekunak románul:
438
CONSILIUL SECURITĂȚII STATULUI STRICT SECRET
INSPECTORATUL DE SECURITATE AL S.C. Nr. 145.
JUDEȚULUI BIHOR. Exemplar Nr. 1.
Nr. I./II/ 10.016 din 22.XI.1968.
INTRARE
Nr. 200615
Ziua 25 luna XI anul 1968
Serviciul 5
C A T R E:
INSPECTORATUL DE SECURITATE AL
- JUDETULUI CLUJ –
Alăturat vă trimitem copia unei note informative privind pe KONCZEI ADAM _________ și alții din Cluj, pentru a intreprinde măsurile ce le considerați necesare. Totodată vă comunicăm că un exemplar a fost înaintat la C[onsiliul] S[ecurității] S[tatului]: Direcția I.-a București.
B3 INSPECTOR ȘEF ADJUNCT
Maior LOCȚIITOR ȘEF SERVICIU
0[?] BIRSAN PASCU Căpitan
Lt. Oprea MIHUTA NICOLAE,
Concept: Mr. Bogdan I.
Dactilo: Bara A. Ex. 2.
A nagyváradi szeku átirata a kolozsvári szekunak eredetiben:
„Kinizsi Pál” jelentése magyar nyersfordításban:
Kézhez vette: Maklari Iuliu alezredes
Forrás: ”Kinizsi Pal”
Keltezés: 1968.X.16.
Hely: „Erdő” Ház
439
JELENTÉS
Folyóév szeptember 26-án a forrás _____ lakásán találkozott nevezett KONCZEI ADAM-mal, aki 40 éves, mesterségére nézve tanár, jelenleg állástalan, kolozsvári lakos. Miután kölcsönösen köszöntötték egymást, a forrás helyet foglalt az asztalnál, ahol javában folyt egy beszélgetés _______ és KONCZEI ADAM között.
KONCZEI elmondta, hogy azért jött Nagyváradra, hogy egy találkozót szervezzen a kolozsvári „Korunk” szerkesztősége és ennek nagyváradi magyar nyelvű olvasói között. Ezért kereste meg _____-t is, akit arra kért, hogy népszerűsítse a „Korunk” folyóiratot nagyváradi ismerősei között. Ebben az értelemben felvette a kapcsolatot ________ tanárral és több nagyváradival, beleértve a „Fáklya” újsághoz tartozókat is. Ennek a találkozónak az időpontját plakátokon fogják meghirdetni.
- KONCZEI később elmondta, hogy Kolozsváron a magyar értelmiségiek, különösen azok, akik ezek élén állnak, mint ___________ és mások, a párt és államvezetés tudomására hozták, hogy a romániai magyar lakosságnak vannak meg nem oldott problémái és bizonyos óhajai. Különösképpen merült fel az a probléma, hogy Romániában a két millió magyarnak nincs egyetlen egy olyan saját nemzeti szervezete, vagy szerve sem, amelyik a magyar lakosság érdekeit képviselné. Amikor erre a kérdésre került a sor, KONCZEI elmondta, hogy úgy tudja, __________-nak/nek van egy személyes memóriuma, amely a romániai magyar nemzetiség problémáit és óhajait tárgyalja és fejti ki.
- ________ erre elmondta, hogy valóban szükség volna egy olyan szervezetre, amelyik a romániai magyar lakosság érdekeit képviseli. A forrás megemlíti azonban, hogy KONCZEI és _______ már korábban, hosszasabban tárgyaltak egymás között, mivel a forrás már úgy találta őket, hogy ezekről a problémákról beszéltek.
- KONCZEI végül elbúcsúzott, mondván, hogy meg kell még látogatnia egy nagyváradi ismerősét, anélkül, hogy megmondta volna, hogy ki az, akinél majd aludni is fog, miután másnap vissza fog térni Kolozsvárra.
Kinizsi Pal,
.//.
- 2 -
Miután KONCZEI elment, ___________ elmondta a forrásnak, hogy 1968 augusztusában behívták a nagyváradi szekuritátéra és ott figyelmeztették, hogy abban az esetben, ha valaki megkeresné, tartózkodjon bármiféle tettek elkövetésétől.____________ ebből azt a következtetést vonta le, hogy az, hogy behívták a szekuritátéra, annak a kolozsvári értelmiségiektől származó ötletnek köszönhető, hogy létre kell hozni egy magyar nemzeti szervezetet, amit a szekuritáté meg akart hiúsítani.
Kinizsi Pal,
MEGJEGYZÉS:
- KONCZEI ADAM tanárt magyar nacionalista magatartásáért zárták ki a tanügyből.
- __________ -ről adatgyűjtést folytattunk magyar nacionalista magatartása és tevékenysége miatt. A városi szervek figyelmeztetésben részesítették.
INTÉZKEDÉSEK:
- A jelentést be kell mutatni a vezetőségnek és az I. Igazgatóság elé kell terjeszteni.
- A jelentés másolata el lesz küldve a Kolozs Megyei Szekuritáté Felügyelőségére.
FELADATOK:
- Ki volt adva, hogy állapítsák meg, kiknél volt KONCZEI, mint amilyen például _______, és azt, hogy beszélt-e nekik a magyar lakosság számára létrehozandó szervezetről, de úgy, hogy csak arra kérdezzenek rá, hogy beszélt-e nekik KONCZEI ________ jelenlegi tevékenységéről, anélkül, hogy népszerűstenék a KONCZEI és ________ által felhozott gondolatokat.
Maklari Iuliu
alezredes,
AZ I. ÜGYOSZTÁLY VEZETŐHELYETTESÉNEK DÖNTÉSE
- ________ -t dolgozzák fel informatív szempontból, hogy megismerjék az álláspontját. Be kell azonosítani a többi személyt is, akiket KONCZEI ebből az alkalomból meglátogatott.
MIHUȚA NICOLAE,
százados
A HELYETTES FŐFELÜGYELŐ DÖNTÉSE:
Egyetértek a megtett lépésekkel és javaslatokkal. ______-t állandó megfigyelés alatt kell tartani.
BIRSAN PASCU,
őrnagy
„Kinizsi Pál” jelentése románul:
Primit: Lt. Col. Maklari Iuliu
Sursa: ”Kinizsi Pal”
Dara: 16.X.1968
Locul: Casa ”Padurea” 439
NOTA INFORMATIVA
La data de 26 septembrie a.c. sursa l-a întîlnit la locuința _______ în ______, pe numitul KONCZEI ADAM, de 40 ani, de profesie profesor, în prezent fără post, cu domiciliul în Cluj. După ce s-au salutat reciproc, sursa a luat loc la masă, unde era în toi o conversație între _________ și KONCZEI ADAM.
KONCZEI, a relatat că a venit la Oradea pentru a organiza o întîlnire între membrii redacției ”Korunk” din Cluj și cititorii acestei reviste în limba maghiară din Oradea. Pentru acest scop l-a căutat și pe _______, pe care l-a rugat să popularizeze revista ”Korunk” între cunoștințele lui _____, din Oradea. În acest sens a luat legătura cu profesorul _____________ și cu alții din Oradea, inclusiv cei de la ziarul ”Faklya”. Data acestei întîlniri va fi anunțată prin afișe în oraș.
- KONCZEI, a relatat apoi în continuare că la Cluj intelectualii maghiari, în mod deosebit cei care se află în fruntea acestora ca _________________, și alții, au adus la cunoștința conducerii de partid și de stat că populația maghiară din România, are unele probleme nerezolvate și unele doleanțe. Astfel în mod deosebit s-a ridicat problema că cele două milioane de maghiari din România, nu are nici o organizație sau organ național propriu care să le reprezinte interesele populației maghiare. Ridicîndu-se această problemă, KONCZEI, a relatat că așa știe că __________ are un memoriu personal în care sînt tratate și dezvoltate problemele și doleanțele naționalitații maghiare din România.
________ la aceasta a relatat, că într-adevăr ar fi nevoie de o asemenea organizație care să reprezinte interesele populației maghiare din România. Sursa menționează însă că KONCZEI și cu _______ au discutat între ei mai înainte, mai îndelungat, deoarece sursa i-a găsit pe ei discutînd aceste probleme.
KONCZEI, apoi și-a luat rămas bun, spunînd că va trebui să facă încă o vizită la un cunoscut de al său din Oradea, fără să precizeze cine este acesta, la care va dormi, urmînd apoi ca a doua zi să se înapoieze la Cluj.
Kinizsi Pal,
.//.
- 2 -
După plecarea lui KONCZEI, ________________ a relatat sursei că în cursul lunei august 1968, a fost chemat la securitatea din Oradea și a fost prevenit să se abțină de la orice activitate – în caz că îl va căuta cineva. _______ trage concluzia că, chemarea lui la securitate, s-a datorat ideilor intelectualilor din Cluj privind crearea unei organizații naționale maghiare și securitatea a vrut să zădărnicească acest lucru.
Kinizsi Pal,
N O T A :
- KONCZEI ADAM, profesor, a fost scos din învățămînt pentru atitudinea naționalistă maghiară.
- __________ a fost urmărit în acțiune informativă pentru atitudine și activitate naționalist maghiară. A fost avertizat de către organele municipale.
M Ă S U R I :
- Nota va fi prezentată conducerii și înaintată la Direcția I.-a
- Copia notei va fi trimisă Insp. de Securitate al Județului Cluj.
S A R C I N I :
- S-a dat să stabilească persoanele la care a fost KONCZEI, cum este de exemplu _______ și dacă a abordat față de acesta problema creerii organizației pentru populația maghiarăm în care sens să înrebe doar pe aceștia dacă i-a vorbit lor KONCZEI despre activitățile lui __________ – din prezent, fără să popularizeze ideile abordate de KONCZEI și ________
Lt. Colonel
Maklari Iuliu,
REZOLUȚIA LOCȚIITOR ȘEF SERVICIU I.
- _________________ să fie lucrat informativ, spre a cunoaște pozițua lui. Să fie identificate prin informatori și celelalte persoane, pe care KONCZEI le-a vizitat cu această ocazie.
Căpitan,
MIHUȚA NICOLAE,
REZOLUȚIA INSPECTOR ȘEF ADJUNCT:
De acord cu măsurile și propunerile făcute. _____, trebuie avut în atenție permanent.
Maior,
BIRSAN PASCU,
„Kinizsi Pál” jelentése eredetiben:
„Aczél” jelentésének a kivonata magyar nyersfordításban:
437
Jelentés –kivonat
Aczel inf. 1968. okt. 29-i jelentéséből
A magyar és német nemzetiségű Dolgozók Tanácsának tervezetével kapcsolatban a következő beszélgetéseket közöljük:
…….
Könczei Adam kijelentette, hogy jellemző az a tény, hogy [TAKÁCS Lajos] a megbeszélések alatt nem tett említést a romániai magyar kultúra felemelésének azokról a tágkörű lehetőségeiről, amelyeket ez a tervezet lehetővé tesz, hanem, mint egy ócska gramafonlemez, a középpontba a kötelező román nyelvoktatást helyezi. Ezáltal teljesen elveszíti a maradék tekintélyét is a romániai magyarok és az európaiak előtt…”
A forrás aláírása: Aczel
A hitelesítésért:
Oprea százados
„Aczél” jelentésének a kivonata románul:
37
Notă – extras
Din n[ota] I[nfomativă] furnizată de inf[ormatorul] Aczel, la 29 oct. 1968.
În legătură cu proiectul de organizare al Consiilor Oamenilor muncii de naționalitate maghiară și germană, redăm următoarele discuții:
…….
Könczei Adam a afirmat că e caracteristic faptul că [TAKÁCS LAJOS] în cursul discuțiilor nu a vorbit nimic despre perspectivele largi deschise de acest proiect pentru ridicarea culturii maghiare din România, ci pe baza unei plăci de gramafon învechite pune în miezul problemelor obligația învățămîntului în limba română. Astfel, el pierde pe deplin autoritatea ce i-a mai rămas atît în fața maghiarilor din România, cît și a celor din Europa…”
S.S. Aczel
Pentru conformitate
Cpt. Oprea
„Aczél” jelentésének a kivonata eredetiben:
