Égető problémákból, elfoglaltságokból, kedvetlenségből emelkedtek elém, illetve emeltem saját magam elé azokat az akadályokat, amelyek egy ideje meggátoltak abban, hogy a bloggal foglalkozzam. Időközben direkt vagy indirekt módon többen az értésemre juttatták, hogy szeretnék, ha végleg abbahagynám az egészet. Azért az sem megy nekem.

Mióta 2009. május 21-én feltettem a 26-ik feljegyzésemet, amelyikben a Bustya Endre (aki a „Szabó Károly”, később „Lăzărescu” fedőnevet viselte) ügynöki minőségének hivatalos felfedése kapcsán ismertettem a Korunkban működtetett – általam kikövetkeztett – ügynöki hálózatot, „Pusztai”-n kívül további informátorok dekonspirálásáról értesített a CNSAS. Időrendi sorrendben 2010. január 18-án keltezték azt a levelet, amelyben a „Szentpéteri Károly”, az „Ovidiu”, a „Vincze János / Vasilescu” informátorok valódi kilétét fedik fel, 2010. február 9-én azt, amelyikben a „Rusz Péter” (aki korábban a „Tatár Péter”, még előbb pedig a „Both Pál” fedőnevet viselte), majd 2010. május 12-én a „Balogh Iosif” fedőnevű ügynökök azonosságát. Őszintén szólva a feltárt esetek közül egyedül a „Balogh Iosif” mögött rejtőző egykori idősebb ismerősünkön lepődtem meg, mivel az „Ovidiu” és a „Rusz Péter” identitására már évekkel ezelőtt magam is rájöttem, „Vincze János / Vasilescu”-ra személyesen nem emlékszem, azt a tényt pedig, hogy „Szentpéteri Károly” azonos a „Szabó Tibi” ügynökkel, és hogy mindkét név Marosi Pétert fedi, már 2007. november 28-i bejegyzésemben jeleztem, így a CNSAS idei értesítése tulajdonképpen akkori észrevételem megerősítése. (Lásd: 21. Id. Marosi Péter, alias „Szabó Tibi” jelentései: kettő és fél. Plusz egy…).

Az imént felsorolt fedőnevű személyek közül hárman elhunytak, „Ovidiu”-val még nem sikerült felvennem a kapcsolatot, „Rusz Péter”-t pedig már értesítettem arról, hogy készülök nyilvánosságra hozni a dekonspirálását és az édesapám dossziéiban fellelhető jelentéseit. A közeljövőben sorra közlöm mindazt, ami velük kapcsolatban az apámról szóló dossziékból kiderül, előbb azonban vissza kell térnem oda, ahol 2009 májusában a történet egyik fonala megszakadt, amikor is édesapám a Korunkhoz került, ahol többek között Bustya Edre, azaz „Szabó Károly”, majd „Lăzărescu” jelentett róla.

Elküldve: 2010. augusztus 30., 21:08-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Itt hozzászólhat.