37. Könczei Ádám ma töltené a 85-ik életévét

Könczei Ádám utolsó családi képe 1981-ből, két évvel halála előtt, a 25-ik házassági évfordulóján

Édesapám, Könczei Ádám, 85 évvel ezelőtt, 1928 január 1-én született Küküllőváron. 1983-ban halt meg, balesetben, harminc éve. Élt 55 évet. Tanulmányait a küküllővári elemi iskolában, a marosvásárhelyi és a nagyváradi gimnáziumban, egy éven keresztül a Kolozsvári Református Teológián, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán folytatta.

Életében összesen 6 évet dolgozhatott képesítésének megfelelő szakmában: 1952-1957 között magyar tanárként Érszalacson, Margittán és Gyergyószentmiklóson, 1958-ban pedig egy évet a Román Tudományos Akadémia kolozsvári fiókjában, a Folklórintézetben tudományos kutatóként.

Miután a Szekuritáté 1957-től kezdődően elindította állandó jellegű megfigyelését és zaklatását, 1957-ben, tanév közben elbocsájtották tanári állásából, majd 1959 januát 1-én a Folklórintézetből. 1959 és 1968 között 6 éven keresztül munkanélküli, 3 éven keresztül, 1962 és 1965 között nyomdai korrektor, fizikai munkás, majd 15 évig, 1968-tól 1983-ban bekövetkezett haláláig lapterjesztő a Korunk folyóiratnál.

Gyűjtései közt több, mint 40 000 közmondás, szólásmondás és találós kérdés, több tízezer kiszámoló, több ezer népdal és népballada dallamostul, több tucatnyi füzet népi kéziratos népköltészet, hangszeres népzene, egy érmelléki falu népzenei életének írott-kottás dokumentációja, és egyéb szöveges lejegyzések találhatóak. Életkörülményei és korai halála miatt gyűjtéseinek nagy része feldolgozatlanul, munkáinak többsége kéziratban, vagy félkész állapotban maradt.

1981 januárjában a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon kérdőívébe saját életpályájáról a következőket írta:  „Egy eddig jórészt elfecsérelődött olyan erdélyi életpálya, amelyre legalább annyira jellemző, ha nem jobban, a félbemaradt-félbeszakadt gyűjtések-kutatások, a félbemaradt tanulmányok, illetve a kéziratban vagy levonatban rekedt írások tömege.

Egy olyan erdélyi magyar folkloristáé, aki – noha egész életében erre készült és erre törekedett – eddig életében hivatásszerűen mindössze 1 (azaz egy) évig foglalkozhatott népköltészeti kutatásokkal (bár ebből az évből is nem kevés idő folyt el a letelepedési engedélyért és a lakásért folyó elhúzódó küzdelemmel). A nyílt és teljes akadályoztatottság időszaka mellett és után a megoldottság hamis, sőt a rendezettség tetszetős látszatában, valójában szétforgácsolódás, az elvárások, de az elmélyült, alapos munka, a kiteljesedés és a >>bizonyítás<< lehetetlenné tevésével vagy lefékezésének önemésztő kényszerében.” Ezt  a passzust sem jelentették meg.

A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon kérdőívének kéziratosan kitöltött teljes szövege


Édesapám szekuritátés ellenőrzéséről lásd korábbi bejegyzéseimet:

Édesapám és a szeku. 2007. február 1.

http://konczeicsilla.egologo.transindex.ro/?p=11,

Édesapám, Könczei Ádám előkerült megfigyelési dossziéi. 2007. május 25.

http://konczeicsilla.egologo.transindex.ro/?p=14.,

Dekonspirált ügynökök: Kósa és Szabó Károly/Lăzărescu. Kettő a negyvennégyezerből. 2009. május 21. http://konczeicsilla.egologo.transindex.ro/?p=30,

Hol is maradtunk… 2010. augusztus 30.

http://konczeicsilla.egologo.transindex.ro/?p=35,

Na jó, felveszem. 2012. november 26.

http://konczeicsilla.egologo.transindex.ro/?p=146

Válasz