Ennek a résznek eredetileg az lett volna a címe, hogy „Második kiűzetés a pártállam paradicsomaiból”, és arról szólt volna, hogy miután édesapámat 1957 márciusában Gyergyószentmiklóson kidobták a tanügyből, és aztán 1958-ban nagy nehezen felvették a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Fiókjaként működő Folklórintézetbe, hogyan rúgták ki végül onnan is, pontosan 1959 január 1-ei dátummal, 16 nappal első gyermekének, Árpinak a megszületése előtt, minekutána mostmár édesanyámmal együtt mindketten, újból munkanélküliként nézhettek maguk elé a jövő helyett.

Miközben azonban az édesapám hagyatékában fennmaradt dokumentumokon rágódtam, és próbáltam rekonstruálni ezt a történetet a második kiűzetéssel, megérkezett a postai értesítés, amelyikben a CNSAS tudatja, hogy előkerült néhány édesapámról szóló dosszié. Így hát abbahagytam a folklórintézetes sztorit, és Bukarestbe utaztam, hogy lássam a dossziékat. A saját iratcsomómból már ismerős adatok helytállónak bizonyultak, tartótisztem, Negrea Maria gondosan jegyzetelte ki az archívumból az édesapámra vonatkozó infókat. Találnak a dátumok, számok, tényleg volt egy „ellenőrző dossziéja” a gyergyói időkből (I. 160 142/3 Dosar de verificare, deschis 13. martie 1957, Nr. 457, Gheorgheni), és két „személyi megfigyelési dossziéja” a kolozsvári időkből (I. 160 142/1, I. 160 142/2 Dosar individual, 29. II. 1964 – 14. II. 1967, Nr. 1930, valamint I. 160 142/4 DUI 17. V. 1973 – 28. VI. 1983, Nr. 2873). A hatvanas években a GIVAN DĂNILĂ fedőnévvel csúfolták meg, a hetvenes években pedig a már ismert KATONA fedőnévvel, ezúttal anyanyelvén. Mindez négy kötet, azaz 61 + 412 + 11 + 480 oldal, azannyimint összesen 964 oldal.

Ennyi oldal dokumentálja azt a 26 éves felülről irányított és összehangolt hadjáratot, amit a szeku édesapám ellen folytatott. Nem kevés cinizmus árad azokból a száraz utasításokból, amelyeket a szekustisztek adnak az ügynökök és informátorok egész hadának, hogy hogyan „csinálják ki” apámat. Sebtében kijegyzeteltem néhány „Plan de măsuri” műfajú taktikai tervet, amelyekben a legmeglepőbb feladatokkal látják el a bedolgozókat. A jegyzeteim alapján itt áll néhány részlet például abból a tervezetből, amelyik megrajzolja az ahhoz szükséges lépéseket, hogy édesapám ne írhasson és publikálhasson „nem megfelelő tartalmú” szövegeket.

1973 május 15

„Ütemterv Könczei Ádám Személyi Követési dossziéjához

Kiegészítés
1974.06.8-án “KATONA” figyelmeztetésben részesült, Gáll Ernő főszerkesztő és RACZ Győző főszerkesztőhelyettes jelenlétében.

(15 mai 1973

Plan de măsuri în DUI privind pe K. A.

[…] Pentru poziţia lui consecvent naţionalist-duşmănoasă a fost avertizat de către organele de partid cît şi din partea conducerii redacţiei. Cu toate acestea, sus-numitul şi în prezent se menţine pe aceeaşi poziţie. […]

Prevenirea publicării de către sus-numitul a unor scrieri cu conţinut necorespunzător.
1.Informatorul „Ovidiu” va fi dirijat în direcţia [să-i supravegheze activitatea din redacţie]”
Sarcină permanentă

2. Prin informatorul “Adam” vom stabili din timp localităţile unde urmează să se deplaseze obiectivul şi de fiecare dată vom înştiinţa Insp. de Sec. respective […]
Sarcină permanentă

3. Informatorul „Szabo Karoly”, care prin funcţia ce o are la redacţie are posibilitatea să cunoască conţinutul materialelor ce urmează a fi publicate, va fi instruit să studieze cu atenţie scrierile întocmite de obiectiv […]
Sarcină permanentă

4. Întrucît informatorul „Tatar Peter” din legătura tov. Mr. Oprea Florian se bucură de încrederea obiectivului [va fi dirijat să obţină] date cu privire la manuscrise duşmănoase a obiectivului […] de unde se inspiră, ce publicaţii deţine şi se vor obţine prin informator asemenea publicaţii spre studiu, de la obiectiv […]
Sarcină permanentă

5. În cazul în care vom obţine date prin informatori asupra faptului că obiectivul deţine publicaţii cu materiale duşmănoase şi nu vom reuşi să ajungem în posesia lor prin aceştia, după stabilirea locului unde se păstrează, la redacţie sau domiciliu, vom efectua percheziţie secretă şi fotocopierea materialelor.[…]

Completare
La data de 8.06.1974, a fost avertizat “KATONA” în prezenţa redactorului şef Gall Ernő şi al redactorului şef adjunct RACZ Győző.)

A legdurvább azonban egy másik harci terv, amelyik édesapám elszigetelését és diszkreditálását célozta: „Ugyanakkor lépéseket tettünk az informatív vonalon a K. A. diszkreditálásának és izolálásának a céljából a kolozsvári magyar értelmiség körében.
Így az ADAM, OVIDIU és LAZARESCU forrásokon keresztül, úgymint olyan magyar értelmiségieken keresztül, akikkel kapcsolatban vagyunk, mint amilyenek KAROLY, ALY, SCRIITORUL, és BARBIERUL, elfogadottá vált az az ötlet, hogy K.A. egy beteg ember, aki nacionalista izgatásra és provokációkra adja magát, amelyekkel nem csinál egyebet, minthogy mérgezze a hangulatot és a román és magyar népesség közötti kapcsolatokat. Ugyanakkor a fentemlítetteken keresztül ki lesz hangsúlyozva az a vélemény, hogy a K.A. féle emberek rosszindulatúak, nincs semmiféle irodalmi érdemük és akik a nacionalista provokációkkal olcsó népszerűséget akarnak szerezni. […]

1979.12.06. Constantin Ioana, Oprea Florian”

(„[…] Totodată, pe linie informativă au fost luate măsuri în vederea discreditării şi izolării lui K.A. în mediul intelectualităţii maghiare clujene.
Astfel, prin sursele ADAM, OVIDIU şi LAZARESCU cît şi prin intermediul unor intelectuali maghiari aflaţi în contactul nostru cum sînt KAROLY, ALY, SCRIITORUL, şi BARBIERUL s-a acreditat ideea că K.A. este un om bolnav, care se dedă la incitări şi provocări naţionaliste ce nu fac altceva decît să polueze atmosfera şi relaţiile dintre populaţia română şi cea maghiară. Totodată, prin cei de mai sus se va accentua părerea că oamenii de tipul lui K.A. sînt rău intenţionaţi, nu au nici un merit literar şi care prin provocări naţionaliste caută să-şi creeze o popularitate ieftină. […]

06.12.1979 Constantin Ioana, Oprea Florian)”

Édesapám dossziéiból egyébként futólag több mint harminc informátor és/vagy ügynök fedőnevét jegyeztem ki. Adam, Lazarescu, Popescu, Ovidiu, Szabo Karoly, Tatar Peter, Vacaru, Aberni, Kovacs Peter, Marincas, Niky, Szabo Tibi, Rusz Peter, Bartos, Ludwig, Vasilescu, Danciu, Sandor, Sanda, Vasile Trotusan, Gabi, Biro Ferenc, Constantinescu, Balogh Iosif, Gyurka, Toth Rudi, Aczel, Denes Ianos, Tamas, Both Pall, Vincze Janos, Peter Janos, Pall Ernest… Kérelmeztem a nevek felfedését.

Míg az iratcsomókat tanulmányoztam, előkerült még egy dosszié, ami ezúttal bűnüldözési volt (Dosar de anchetă, UM. 0203, nr. 1115), ezt a 0203-as Katonai Hadosztály állította ki, és azt a nyomozási anyagot tartalmazza (kihallgatási jegyzőkönyveket, tanúvallomásokat, elkobzott leveleket, az elkobzott könyvek, folyóiratok fényképeit, 61 megszámozott oldalt), amelyikből az derül ki, hogy 1967-ben be akarták zárni. Erről nem tudtam. Tudtam, hogy kiskoromban házkutatást tartottak nálunk, de azt nem tudtam, hogy be akarták zárni. Aztán úgy döntöttek, hogy szabadlábon hagyják. Teljesen perverz dolog azon gondolkozni, hogy miért nem zárták be az apámat. Lehet, hogy azért, mert akkorra már az egész ország megbízható börtönként működött, ahol a civilek segítségével is át lehetett nevelni, vagy félre lehetett állítani a deviánsnak ítélt személyeket, anélkül, hogy gyarapítani kellett volna a politikai foglyok számát.

Ennyit sikerült most ideírnom abból, amit édesapám öt kötetes iratcsomójának egy napi böngészéséből megtudtam.

Elküldve: 2007. május 25., 13:46-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Itt hozzászólhat.