november, 2006 archívum

5. Átmeneti rítusok. A megfigyelés fokozatai.

csütörtök, 2006. november 23.

Született Csilla, „keresztneve” Kati, „bérmaneve” Simina… A szeku, mint névadó Egyik nevet sem én választottam, de a Csillát megszerettem. Ezt a nevet adták nekem a szüleim. Mostanáig azt hittem, mindenki így ismer. Kiderült, a szeku két ízben is átkeresztelt. Először 1982-ben, amikor, miután beindította a levelezésem „szemlézését”, elrendelte az ún. információszerző megfigyelésemet (?), románul SI [...]

4. A szeku és a showbiz. A nemzeti szimbólumok használatáról…

péntek, 2006. november 17.

Amikor az egyik legkorábbi időpontra helyezett inkrimináló vádakat megtaláltam a dossziéban, talán első ízben jött rám a nevethetnék. Az 1981-es dokumentumban ez áll (nyers magyar fordításban): „Az 1979-es év folyamán kapcsolatban állt nevezett M. Ferenccel „Helgából” (azaz Magyarországról), aki – többször érkezvén az országba – felvette a kapcsolatot a szóban forgó személlyel (mármint velem) és [...]

3. A szeku és a „csángókérdés”. Rövid moldvai pályafutásom története

péntek, 2006. november 10.

Csavar Gyuri Nem emlékeszem pontosan, hol találkoztam Csavar Gyurival. Talán Székelyudvarhelyen, egy táncháztalálkozón. Mindenesetre járt nálunk otthon Kolozsváron, dumáltunk. Nagyon szimpi volt, szívesen hallanék róla. Levelezni kezdtünk, körülbelül egy éven keresztül érkeztek a levelek tőle, először hosszabbak, ráérősebbek, később szűkszavúbbak, a végén már csak üdvözletek március 8-ra, a ballagásomra, születésnapomra, majd minden abbamaradt. Mivel figyelték [...]

2. A szeku titkai. Ellentmondások

szerda, 2006. november 8.

Dátumok A szekusdossziémat 2006 augusztus 28-án olvastam át először. Legalábbis azt az iratcsomót, amit átadtak nekem ezen a napon. Címlapján a következő adatok állnak: megnyitották 1987 december 12-én, lezárták 1991 március 1-én, mikrofilmet készítettek róla 1992 május 18-án. Ehhez képest az első irat, ami rólam szól, 1981 december 14-én keltezett. Ezen a napon a Iasi-i [...]

1. Én és a szeku

kedd, 2006. november 7.

1989 előtt Annakidején csak álmomban jártam a szekun. Emlékszem, alacsony mennyezetű, hosszan elnyúló irodahelyiségben voltam, a berendezés a megszokott volt, a falak mentén elnyűtt polcok, középen asztalok, rengeteg papír, dosszié, meglehetős rendetlenségben. Gyenge esti lámpavilágítás. Egy asztalon a halott apámról szóló papírok, azokat szerettem volna látni. Egy halk szavú szekus fogadott, magyarázott valamit, biztosan azt, [...]